A csapat mag a sztár Torres Dani és a Veni Styx Egy büszke apával jöttünk haza egy vidéki Képmás-estről, aki fia aznap megjelent cd-jét hallgatta a kocsiba. Jó zene volt, jó szöveggel. Hamar megtudtuk, hogy az együttes neve Veni Styx, és a frontember nem más, mint Torres Dani (mellékállásban megasztár). A legnagyobb meglepetést azonban az okozta, hogy a tinilányok agyondicsért bálványa nem szólólemezt készített, nem hasonló befutott ifjakkal csinált biztos példányszámokat hozó cd-t, hanem a régi barátokkal. Bevallom, kinőttem már a koncertek és bulik időszakából, az interjúra mégis lányaim Torres-poszterével a táskámban mentem , amelyre majd autogramot kell kérnem. Nem csoda, hogy miközben a kőbányai vasúti sínek melett tocsogtunk a sárban, kihalt gyárépületek és magas feszültségű vezetékek tövében, arra gondoltam, azért nem volnék nyugodt, ha az én gyerekeim is ilyen helyen találkozgatnának nap mint nap.Egy autó szerelő műhely tetején találjuk meg az együttes két tagját, Balázst és Pogeszt, egy nem túl nagy szobában, fekete kábelek dzsungelében.Éppen a hangszereket és erősítőket (és még ki tudja, miféle szerkezeteket) rendezgetik. Dani is megérkezik, papírzacskóban az ebédjével. Szabi beteg, Matyi csak később tud jönni. Miközben megeszünk egy kiló mandarint, a régi barátságról kezdünk beszélgetni. BALÁZS: A Fazekas gyakorló suliba jártunk elsőben, decemberben jött hozzánk Dani, addig Ecuadorban élt az édesapjánál. Elég hamar összebarátkoztunk. DANI: Konkrétan emlékszem az avar-sztorira:Az volt a feladat,hogy gyurmából kellett fákat készíteni, és ahogy az asztalon álltak a fák, én megkérdeztem, mi aza a barnás-sárgás valami alattuk. Azt mondták, hogy az "Hát az avar." Na nekem gőzöm sem volt, mi az, jól ki is röhögtek a többiek. Balázs viszont elmagyarázta, mit jelent. Aztán nagyon jóban lettünk. -És mikor kezdtetek zenélni? DANI: Balázs már negyedik óta tanul klasszikus gitárt, de én akkor kezdtem csak gitározni, amikor hetedikben elkezdtünk punk rockot hallgatni. Azt hiszem, a legtöbb fiúnak van zenész korszaka. Nálunk hosszú korszak lett. BALÁZS: Második gimnáziumban egy balatoni nyaraláson alakult meg az együttes, aminek hivatalosan én voltam a basszusgitárosa, bár akkor még basszusgitárom sem volt. DANI: Hangszere akkor még egyikünknek sem volt, de karácsonyra meglettek. Adenoma néven indult az együttes. Balázs régi gitárja most is ott van a falon ereklyeként. POGESZ: Majd jó lesz a rockmúzeumba. DANI: Van olyan dal, ami ma is szerepel a lemezünkön, bár egész más hangzásban, például a Fekete Puma.Sokat fejlődtünk azóta,és kaptunk egy nagyon jó szakmai segítséget Závodi Gábor személyében. - Akkor jó befektetés volt a Megasztár? BALÁZS: Nem mi küldtük őt, hogy:"Menjél már el, Danikám, mert nem megy a zenekar!"Mi csak az előnyeit élvezzük.Mi nem fektettünk be, csak Dani. Eszedbe sem jutott, hogy ismert nevekkel készíts lemezt a régi fiúk helyett? DANI:Nem vagyok az a csiribiri csillogó cuccokban fellépő típus. BALÁZS: Az olyan snasz lett volna,ha idegen szövegeket, idegen zenére énekelne. Miközben mentek a versenyek, mi már arról szövögettük az álmokat,hogy milyen jó lesz majd azt csinálni, amit szeretnénk. DANI: Pogeszt és Szabit egy másik zenekarból ismertem, Matyi pedig a Megasztárból jött képbe. BALÁZS: Ha Dani nem hív az együttesbe, akkor én már valószínűleg Portugáliában lennék,oda készültem. DANI: De januárban már megbeszéltük, hogy nem megyünk sehova. -Miért tartottál ki melletük?Azonkívül,hogy jól zenélnek? DANI: Még alig ismertünk a gitáron 3-4 akkordot a gitáron a Balival, amikor már egész jó dolgok jöttek ki, mert teljes összhangban voltunk. Több mint tizenhét éve ismerjük egymást. Pogesszal is ez volt a helyzet, mellesleg nagyon tehetséges dobosnak tartom. POGESZ: Igazából,amióta együtt zenélünk,állandóan hívogatjuk egymást, és sülve-főve együtt vagyunk. -Hányszor koncerteztek egy hónapban? DANI: Öt-hat biztosan összejön havonta, és egyre inkább úgy tekitenek ránk, mint egy zenekarra. És sokszor napi nyolc órát gyakorlunk, próbálunk, akár egy igazi munkaidő. -De még tanultok. BALÁZS:Igen, négyen még diákok vagyunk, a Szabi pedig tanít. -Tudjátok,hogy milyen korosztály hallgat benneteket? BALÁZS: Dani törzsközönsége a tinilányok voltak. MATYI: Anyukák is hallgatják. (Sőt autogramot is kérnek!) -Sokan bírálják a Megasztár sorozatot, mondván, hogy nem hagyja megmutatni a versenyzők saját arcát, hanem szerepekbe kényszeríti őket, idegen zenéket szövegeket kell előadniuk. Megváltoztata a verseny Danit? BALÁZS: Persze mindenki változik, ha ilyen intenzív élmények érik, de semmiféle jellembeli torzulás nem történt vele, és rengeteget fejlődött sokkal jobban énekel. DANI: Mindenki tisztában van vele, hogy ez egy műsor, vagyis teljesen fölösleges mindenféle összeesküvés elméletekbe belemenni. BALÁZS: Ha bemész egy horrorfilmre, tudod, hogy az nem a valóság, hiszen különben szívnfarktust kapnál. Itt is tudni kell, hogy ez csak egy műsor, ha valakit "sármosnak" akarnak láttatni, akkor a néző annak is fogja látni. Más kérdés, hogy ő elhiszi-e magáról. DANI: És azért a Megasztár százszor jobb műsor, mint egy "valóság- só". Végre nem arról van szó benne ,hogy ki nagyobb bunkó, hanem zenéről,tehetségről. Persze ilyenkor egy ország műértővé válik, és mindenről megvan a véleménye. -A régi zenekaroknak mindig volt hitvallásuk, voltak eszményeik. Ti a jó zenén kívül milyen értékrendet vállaltok föl? BALÁZS: A mai kinyílt világban nehezebb szavahihető, jó embernek maradni, mert sokkal több lehetőség van a jóra és a rosszra is. Csak a saját elhatározásod, hogy merre indulsz el. Ki kell nyitni a szemedet,hogy eligazodj a világban ,mert tele van hazugsággal.Például a férfimagazinokban szereplő csodálatos lányok sem igaziak. Én ismerek egy-két ilyen csodálatos lányt, hát bizony többet dob rajtuk a photoshop, mint amennyit ők dolgoztak konditeremben a csábos idomaikért. Nem szabad mindent elhinni, amit az orrod elé dugnak,és bizony van amiben pedig hinni kell, pedig nem mutogatják neked. MATYI: Pozitív szemléletet szeretnénk sugározni, hogy jó útra tereljék az embereket. POGESZ: Sokszor mondták, hogy depressziós hangulatúak a dalaink, de ez pont azért van,mert kaparásszuk a fontos kérdéseket, és szeretnénk valami értéket megőrizni,ez pedig nem mindig felhőtlen öröm. DANI: Nekem is mondták már, hogy gondolkozzak el az életemen, mert mindig "depis" számokat éneklek, de attól hogy énekelni ilyenket szeretek, az életben boldog vagyok. Attól mert nem éneklem, hogy süt a nap,de jó, megyünk a Balcsira, még elmegyek a Balatonra, ha süt a nap. -Azért a színpadon mindig szerepet játszik az ember. eddig tart ez a szerep? DANI: Mindannyian azért küzdünk, hogy a színpadon ugyanazt a srácot lássák bennünk, aki itt ül.Fölmegyünk, zenélünk, lemegyünk.Ennyi. Közben azért lehet, hogy leszakad az ég alja. MATYI: Talán annyi a külöbség, hogy a közönségünk kicsit fiatalabb nálunk, ezért érzünk egy kis felelősséget irántuk. POGESZ: Persze azért ott vannak a reflektorok, az erősítők.... MATYI: ...és öt méterrel a többiek fölött vagyunk.... BALÁZS: ...azért nem úgy sétálunk föl a színpadra, mint ahogy otthon a fürdőszobába, de nem is úgy, ahogy egy rendező meg egy stylist tanácsolná.Fontos, hogy bármit mondanak rólad, minden reggel úgy nézel a tükörbe, hogy tisztában legyél azzal, ki vagy, mit tudsz, és mit kell még megtanulnod!De hallgassatok meg minket!Ne úgy menjetek el,hogy mi beszélős fiúk vagyunk! Még néhány kábel, és már szól is a zene. A metamorfózis elég meglepő: a csendes, szelíd arcú Pogeszből villámkezű dobos, a három halk szavú fiúból pedig vad gitártépő lesz egy szempillantás alatt. (Nem csoda,hogy itt a világ végén gyakorolnak, ahol nem hallja senki.) Jó nézni őket, ahogy egymásra mosolyognak, ahogy élvezik egymás játékát.Az jut eszembe, hogy annak azért örülnék, ha a gyermekeimnek ilyen barátai lennének, és így élveznék,amit csinálnak.A hallásom meg majd csak rendbe jön. Torres Dani- idegenforgalmi szakmenedzser Papp Szabolcs-informatikatanár Popovics Gergely-egyetemi hallgató (Műszaki Egyetem , Bp.) Süveg Mátyás-egyetemi hallgató (Műszaki Egyetem , Bp.) Németh Balázs Attila- egyetemi hallgató (NyME,Környezetmérnöki Szak, Sopron)